A lepkepontyocska

Ameca splendens  Miller & Fitzsimons, 1971

Elterjedési területe ennek a kereskedésekben ritkán kapható elevenszülĂľ halacskának Közép-Amerika (Rio Ameca, Rio Teuchitlán, Jalisco) és a Mexikói fennsík patakjai, folyói.
 Rendszertanilag a magashegyi fogaspontyok családjába (Goodeidae) tartozik. Mérete 6-9 cm körüli. Alapszíne szürkés-zöld, hasoldala ezüstszínĂť. A testet és a páratlan úszókat elszórtan mákszem méretĂť fekete foltocskák díszítik úgy, hogy a szemtĂľl a farkúszó tövéig egybefüggĂľ sávot alkotnak. Ezek a foltok szembetĂťnĂľek, különösen azoknál a hímeknél, amelyek igazán jól érzik magukat. A test oldalát flitterszerĂťen megcsillanó pikkelyek fedik. A hím általában kisebb méretĂť, de színesebb a nĂľsténynél. Farok alatti-, hát- és farkúszója sötétszürke, fekete színĂť, kénsárga szegéllyel. Testalkata szögletesebb, mint az inkább nyúlánk nĂľstényé. A hím színtelenebb
(nĂľstényhez hasonlatos) marad, amíg dominánsabb hím társaságában van. A legjellegzetesebb és a legkorábbi ivarmeghatározást lehetĂľvé tévĂľ jegy a hím farok alatti úszójának módosulása, az elsĂľ 5 ill. 6 úszósugár alakult át párzószervvé egy kis bemetszéssel különülve el az úszó többi részétĂľl. IdĂľsebb hímek hátúszója a farkúszó tövéig érhet összecsukott állapotban.
 Tartásához a 7 pH, 10 NK és a 24-28 C° értékek az irányadók. A legmegfelelĂľbb egy nagy alapterületĂť (min. 50 liter) laposabb akvárium. Gyors növekedése és a fenti méret elérése miatt azonban jóval tágasabb helyre van szüksége. Az akváriumot csapvízzel tölthetjük fel, melybe 10 literenként egy kávéskanál jódmentes konyhasót ajánlatos tenni a betegségek megelĂľzésére. Azért is indokolt ez, mert a vegyszeres kezelést nehezen viseli, egy eltúlzott gyógyszerezésbe könnyen belepusztulhat (megelĂľzés!). Medencéjébe telepíthetünk növényeket, szívesen leeszi róluk az algát. Kiúszótér megtartása mellett helyezzünk el cserépbĂľl vagy kövekbĂľl készített bújóhelyet. Talajnak a zúzott bazalt megfelelĂľ. Társas akváriumba is betehetĂľ, mert nem olyan csipkelĂľdĂľ természetĂť, mint az akváriumokban gyakran elĂľforduló rokon faj, a Xenotoca eiseni. Igazán csapatban mutat jól, de ekkor számíthatunk a hasonló erĂľnlétĂť hímek közötti torzsalkodásra, azok territoriális viselkedése miatt, ami azonban csak ritkán vezet úszósérülésekhez, pikkelyhiányhoz. Egy közepes méretĂť (3 cm) hím területigénye min. 25x25 cm. Ez a telepítés sĂťrĂťségéhez is támpontot adhat.
 A megfelelĂľ akvárium és etetés mellett helyes tartásának titka a kristálytiszta, jól szĂťrt, áramoltatott, levegĂľztetett víz. Ezt leginkább belsĂľ motoros szĂťrĂľvel és rendszeres vízcserével érhetjük el. Halunk gyors emésztése miatt ne hanyagoljuk az üledék rendszeres eltávolítását, és a szĂťrĂľanyag tisztítását. Megvilágításnál ügyeljünk arra, hogy megfelelĂľ mennyiségĂť alga képzĂľdjön. Bár különleges táplálékigénye nincs, mindenevĂľ halacska, a növényi eredetĂť eleségek közül a zöldalga szinte nélkülözhetetlen étlapján. Mellette jó minĂľségĂť növényi lemezes táppal etethetünk. Szúnyoglárva és vízibolha élve és fagyasztva egyaránt kiváló állati eredetĂť eleség számára, kiegészítve a különbözĂľ granulált díszhaltápokat. Ezeket váltogatva etessük, inkább naponta kétszer, de mindig keveset, tekintettel halaink gyors emésztésére. Túletetésnél e falánk halak emésztés nélkül ürítik ki az elfogyasztott táplálékot, pl. a szúnyoglárvát, és ettĂľl a víz is megzavarosodhat.
 A fentieket betartva biztosak lehetünk a tenyésztés sikerében, amennyiben külön medencében tudjuk tartani Ăľket. A szülĂľk és a fiatalok nálam soha nem bántották az újszülötteket. Ez valószínĂťleg annak is köszönhetĂľ, hogy a vízfelszínre hullámos szegélyĂť mĂťnövényt helyeztem, mely fölé csak az újszülöttek fértek el, alulra pedig laposabb cserépdarabot raktam, ahová csak az ivadék tudott beúszni. Tapasztalatom szerint nem érdemes próbálkozni, a hasas nĂľstényt kitenni, mert az koraszüléshez vezet, és az ivadékok elpusztulhatnak. Inkább figyeljünk szüléskor a többi hal táplálására és fĂľként az anya etetésére, mert akkor kisebb szünetet tart a következĂľ ellésig. A nĂľstény kondíciója mellett ügyeljünk arra, hogy legyen hím ill. hímek az anya mellett. A Goodeidae családba tartozó halaknál -így az Amecánál is- a megtermékenyítés egy szülésre elegendĂľ, a nĂľstény nem raktároz hímivarsejteket. Ha a szülés után nincs sikeres párzás, akkor a szaporulat is elmarad. Leghelyesebb ezért a tartó- és egyben tenyésztĂľakváriumokba egy kisebb csapatot elhelyezni. A javasolt nemek aránya: eggyel több hím legyen, mint ahány nĂľstény. A párzás elĂľtt a hím az általa védett kis területre úszó nĂľsténynek udvarol. úszóit kifeszíti, testét kicsit oldalra dönti, hogy a rajta tükrözĂľdĂľ fénytĂľl felcsillanjanak színjátszó pikkelyei. E mutatvány közben testét erĂľsen remegteti. Ezt a közeledést, ha a nĂľstény elfogadja, követi a párzás, vagy elutasítás esetén a nĂľstény egyszer kétszer megrázza a testét és továbbúszik, vagy közömbösen csipkedi tovább az algát. Szintén a családra jellemzĂľen az embriók tápnyúlványokon keresztül -mely a végbélnyílásukhoz kapcsolódik - veszik fel az anya szervezetébĂľl a tápanyagot. Születéskor ezek a tápvezetékek még szabad szemmel is láthatóak, felszívódásig az ivadék nem táplálkozik. Koraszülésnél a tápszalag láthatóan hosszabb és felszívódásáig a kishal rendszerint elpusztul. Ebben a kritikus idĂľszakban még nagyon bújnak az ivadékok, melyek mérete egy szülésen belül is különbözĂľ lehet, 8-11 mm. A kicsik általában farkúszó-fekvéssel születnek. ElĂľfordul, hogy születéskor farkúszójuk gyĂťrött, torznak látszik, amit késĂľbb kinĂľnek. Bár a nĂľsténynek nincs terhességi foltja a szülés idĂľpontja elég jól meghatározható, mert ilyenkor a nĂľstény hastájéka feltĂťnĂľen szögletes lesz. Az ivadékok száma elsĂľ szülésre 4-6 db, az én halaimnál a legnagyobb létszám 16 db volt.

Pasaréti Gyula